X. Észak-Kertváros

A célterületet északon a Kálvin utca és a vasútvonal, keleten a Siklósi út, Árpádi-árok, Faiskola utca, Fésűs utca, Málomi út, délen a Maléter Pál út és a Málomi-árok, nyugaton a Megyeri út, Garázs utca határolja, valamint nyugati végei a város közigazgatási határát is jelentik egyben. A célterületet Kertváros, Megyer-észak, Észak-Megyer és Füzes alkotják.

A Kertváros Pécs első tervezett városrésze a XX. század 30-as éveiben épült fel. Az I. világháború utáni lakosságszám növekedés kielégítésére a városvezetés a ma „Régi” Kertvárosnak nevezett területet szemelte ki, és az 1930-as években a legnagyobb foglalkoztató MÁV és Bőrgyár segítségével megkezdte a terület fejlesztését, melynek eredményeképpen egy családi házas, zárt szerkezetű városrész jött lére. Kisméretű központja a templom körül alakult ki, ellátását így ma már inkább a környező városrészek adják. Jó közúti és tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, de az utcái felújítást igényelnek. A közterületek általános megújítása, a hiányzó, vagy kipusztult fasorok újratelepítése nagyban emelné az egyébként kedvelt és keresett terület értékét. A területen az 58-as út mellett sűrűsödnek a kereskedelmi és ipari funkciók, amelyek a foglalkoztatásban jelentősek.

A ma Megyernek nevezett településrészt úgy alakították ki, hogy hidat képezzen Pécs legdélebbi része Málom és Régi Kertváros között. A Felhívás célterület mértékre vonatkozó előírásának eleget téve az 1970-es évek elején épített Málomi út és Maléter Pál út által közrefogott Megyer-észak terület került Észak-Kertváros városrészhez. A területet tíz- és négyemeletes panelházak hálózataként alakították ki. Központi területe a Diána tér és Éva utca irányú sétáló folyosó kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységekkel. A házak között már nem túl jó minőségű, gyakran elavult parkosított játszóterek vannak. A köznevelési intézmények Megyer központjában találhatók, egészségügyi intézmények a háziorvosi szolgáltatásokon kívül nem épültek ki. A városrész önálló közösségi házzal, főtérrel, rendezvényhelyszínnel nem rendelkezik.

Füzes és Észak-Megyer a városi zöldfolyosó részét képezik, illetve iparváros jellegűek. Észak-Megyer egykor szebb napokat látott iparterület. Barna övezetként széles elválasztóvonalat képez a városközpont és a déli területek között. Déli sávját a Pécsi-víz határozza meg, ezáltal a kék és zöld hálózat egyik alkotója lehet az ITP végrehajtása során. Füzes gazdasági terület, melyen a kiskertek és mezőgazdasági területek a jellemzők. Itt található az Expo Center és Plaza bevásárlóközpont. Területének nagy része nehezen megközelíthető, főleg iparfejlesztés a városi cél.

A városrész népessége meghaladja a 13.000 főt, a lakosság több mint kétharmada Megyer-északon él. Tömegközlekedése jónak mondható a város többi településrésze felé, ami a foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A családi házas lakóövezetben a népsűrűség a városi átlagnak megfelelő, míg a panelházas lakóterületeken jóval magasabb, a városi zöldfolyosóban és az iparterületeken jóval alacsonyabb a népsűrűség. Az átlagos népsűrűség 2.705 fő/km2. Az öregedési index értékei alapján jóval magasabb az idősebb korosztály aránya Kertvárosban és Észak-Megyerben, mint panelházas területeken. A aktív korúak aránya a célterületen átlagosan 69,77%. A diplomások a lakosság egyötödét teszik ki.